|
 Honlapunk Barczi Csabát, a Női Bizottság alelnökét kérdezte a testület legutóbbi üléséről.
- A Női Bizottság pénteken ülésezett. Milyen témák kerültek szóba, miben döntöttetek?
+ Napirend előtti felszólalásként, Bajzik József tartott beszámolót a Budapesti Labdarúgó-szövetség égisze alatt szerveződő nagypályás, női területi bajnokságról. Ezután tájékoztattam a bizottságot a február 27-i MLSZ közgyűlésről, illetve arról, a közgyűlést követő változások milyen lehetőséget kínálnak a Női Bizottság számára arra, hogy bizonyos döntési jogosítványok átkerüljenek a hatáskörébe. Beszéltünk arról is, kik lehetnek azok a személyek, akik előmozdíthatják a Női Bizottság hatáskörének kiterjesztését, kivel, kikkel kell tárgyalást kezdeményezni. Szóba kerültek aktuális kérdések is, az NB II, a feljutás, egyebek.
- Ebben az évben másodszor találkoztatok. Nem kevés ez? Kérdezem ezt azért is, mert sokan - egyébként tévesen - a bizottságot tekintik a női labdarúgás irányító testületének.
+ A Női Bizottság üléseinek a száma szabályozva van. Maximum havi egy, illetve évi tizenkét alkalommal ülésezhetünk! Egy sajnálatos haláleset miatt csúszott két héttel a második ülés.
- Az előző kérdésben is utaltam azokra a "tévhitekre" amelyek a bizottsággal kapcsolatban élnek. Pontosítsuk újra, mire van a bizottságnak joga, lehetősége, és mire nincs?
+ A Női Bizottság döntési joggal rendelkezik azokban az ügyekben, amelyeket az MLSZ elnöksége a hatáskörébe utal. De, ilyen, 2009. július 16-a, bizottságunk megalakulása óta nem volt. Egyéb kérdésekben véleményezési, javaslattételi és szervezési joggal bír. A Női Bizottság gyakorlatilag egy olyan szervezet, amely az MLSZ elnöksége és apparátusa rendelkezésére kell, hogy álljon a női labdarúgást érintő ügyekben, amennyiben az említettek kikérik a véleményét egy-egy döntés előtt. De, a Női Bizottság által adott vélemények, javaslatok sem az MLSZ elnökségére, sem az MLSZ apparátusára nem kötelező érvényűek.
- Nem gondoljátok úgy, hogy - nem vitásan hatáskör hiányában is - de, legalább véleményt kellene nyilvánítani a legfontosabb kérdésekben. Melyek ma a női futball legfontosabb kérdései?
+ Javaslatot tenni, véleményt alkotni, a döntések meghozatala előtt érdemes. Ebből következően, ha előbb dönt az elnökség vagy az apparátus, mint ahogy bennünket tájékoztatna, utólag semmi értelme kritikát gyakorolni, hisz ez nem egy érdekképviseleti szervezet, hanem az MLSZ egyik bizottsága. Ha valaki tanács nélkül, önállóan is képes dönteni (ezt sokan gondolják az MLSZ-ben) a női fociban, akkor nem kéri ki a Női Bizottság véleményét!
- Mi a helyzet a 2010-2011-es versenykiírásokkal?
+ A versenykiírások a női és férfi labdarúgásban is a Versenybizottság hatáskörébe tartoznak. Ez a testület terjeszti be az elnökség elé és a végleges jóváhagyás után válik publikussá. Sajnos ezt mindig az utolsó pillanatra hagyják!
- A Női Bizottság hogyan látja a következő NB II, illetve az élvonal helyzetét? Mi a ti véleményetek, ha a Nyugati csoport egyetlen csapata sem vállalja a feljutást, a „keleti" második helyezett felkérhető?
+ Véleményünk szerint nem egészséges az a bajnokság, ahol nincs kieső! Ezért szeretnénk, hogy aki jogot szerez a feljutásra az éljen is vele! Azoknál a csapatoknál viszont, amelyek a pályán nem szerzik meg a jogot az indulásra, ott viszont azt kell majd megállapítani, hogy az NB I-nek vagy az NB II-nek van-e nagyobb szüksége arra a csapatra? Konkrétan, ha az egyik csoportgyőztes nem vállalja az egy osztállyal feljebb történő indulást, akkor csak abban az esetben kínálnám fel más, a pályán jogot nem szerző csapatnak a feljebblépés lehetőségét, ha ez nem kockáztatja a kétcsoportos NB II fenntarthatóságát. Azt, hogy a Nyugati csoport győztese helyett lehet-e a feljutó a keleti második, ezt csak jogászok tudják kideríteni! Ha igen, akkor gyakorlatilag megszűnhet a kétcsoportos NB II, de a Kelet-Nyugat felosztást mindenképpen újra kell gondolni. A létszám tekintetében megoszlanak a vélemények, de szerintem korai volt az NB I létszámát tízre emelni. Ez utóbbi két megállapítás a magánvéleményem, nem a bizottság álláspontja.
- Egy korábbi bizottsági ülésen olyan szakmai véleményt fogalmaztatok meg, hogy az U15-ös bajnokságot 3/4 pályára írja ki a szövetség. Mi lett a tervezet sorsa?
+ A tervezetünket felülbírálták! Fejlettebb focikultúrákban 11-12 éves kor után térnek át a háromnegyed, vagy az egész pályára. Nálunk ez 15 évesen sem történik meg! Sajnos a versenykiírás gyakorlati elkészítése szerintünk apparátusi feladat, de egyszerűbb volt előkeresni a gépből a régit, mert azt csak aktualizálni kellett. Így, maradt minden a régiben.
- Tulajdonképpen a Női Bizottság hatásköre, lehetőségei lajstromozásánál kellett volna kérdezni, de zárásnak sem rossz: szerinted milyen lenne az ideális állapot a szövetségben a női futball irányítására? Melyek lennének a döntési szintek? Mi lenne a női bizottság szerepe?
+ Az MLSZ-ben minden az elnökre és az elnökségre koncentrálódik. Ők döntenek szinte mindenben. Ezt követően van egy fizetett apparátus, amely a munkájaként adminisztrálja az eseményeket. Szakmai csoportok és középszint nincs. Egyszerűen fogalmazva, adott egy cég, ahol csak igazgatók és kétkezi munkások vannak. Hiányzik a középvezető, munkát irányító, a termelést racionalizáló réteg. Sokszor szükség volna egy döntés előtt ezzel a középvezetői réteggel szakmai elemzést, hatástanulmányt vagy közvélemény-kutatást végeztetni. A női labdarúgásban erre alkalmas lenne a Női Bizottság!
|
